Több ezer ember gyűlt össze szombaton a La Moneda kormánypalota előtti téren, hogy elbúcsúzzon a chilei kormány eddigi elnökétől, Gabriel Borictól. Zene és transzparensek között a kormány támogatói örömteli hangulatban fejezték ki hálájukat a fiatal államfő iránt. Boric hivatali ideje alatt többek között kiállt az ország szuverenitása mellett, a „nem a háborúra” szlogennel pacifista külpolitikát képviselt, valamint a mapuche őslakos közösség és a szexuális kisebbségek jogaiért szállt síkra.
A „Unidos por Boric” (Együtt Boricért) szervezet által összehívott rendezvény párhuzamosan zajlott a Trump-adminisztráció által Miamiban szervezett „Shield of the Americas” (Amerika pajzsa) transzregionális csúcstalálkozóval, amelyen az argentin, ecuadori és salvadori elnökök és más jobboldali államfők mellett Chile képviseletében a megválasztott szélsőjobboldali elnök, José Antonio Kast is részt vett.
Gabriel Boric Chile történelmének legfiatalabb elnöke. Ma 40 éves, de már 36 évesen hivatalba lépett. Politikai elkötelezettségét diákvezetőként kezdte – egy olyan pillanatban, amikor már kirajzolódott politikai karrierje, amely a 2019-es társadalmi felkelés, az úgynevezett „Estallido Social” során tovább formálódott. Ebben a széles körű chilei baloldali szövetség, valamint a női választók erős és döntő részvétele segítette, akik jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy bejusson az elnöki palotába.
Ahogyan az egy hivatali időszak végén szokásos, az elnök bemutatta eredményeinek mérlegét, és egyúttal reflektált azokra a tervekre is, amelyek útközben elmaradtak. Ebből az alkalomból kiemelte, hogy kormányának sikerei között szerepel többek között a minimálbér emelése, a „Vonatok Chilének” infrastrukturális projekt, valamint a nemzeti lítiumstratégia. Külön kiemelte a nyugdíjak legutóbbi emelését, amelyet a jövőben tovább bővíteni kívánnak – ez a reform hosszú ideig vitatott volt a kormány és az ellenzék eltérő álláspontjai miatt.
A „Copago 0” modell, amely a közegészségügyi rendszerben teljes költségmentességet biztosít, közel kétmillió embernek kedvezett, akik korábban várólistákon álltak, vagy egyáltalán nem jutottak hozzá orvosi ellátáshoz.
A kormány a mentális egészség területén is hangsúlyt fektetett: a TEA-törvény (autizmus spektrum zavar) elfogadása révén javult a diagnózis, a kezelés és a társadalmi integráció az ezzel a betegséggel élők számára.
Boric az elnöki ciklusának „frusztrációi” között említette a „Sala Cuna” (bölcsődei szabályozás) projektet, amelyet végül felfüggesztettek, mert nem sikerült politikai konszenzust elérni, és a parlamentben többször is ellenállásba ütközött a jobboldal részéről. Ha a törvényt elfogadták volna, többek között véget vetett volna a szülőképes korú nők alkalmazásában tapasztalható diszkriminációnak, és eltörölte volna azokat a korlátozásokat, amelyek eddig jelentősen kevesebb nőt foglalkoztattak, mint férfit.
Sajnálatos volt az is, hogy az egyetemi finanszírozási projekt nem valósulhatott meg. Bár két éven át parlamenti eljárás alatt állt, végül az ellenzék ellenállása miatt ismét elutasították.
Boric egyik legfontosabb reflexiója a „új alkotmány” kudarcára vonatkozott. Bár az új alkotmánynak egy igazságosabb ország felépítésének új alapját kellett volna megteremtenie, a 2022-es népszavazáson többségi döntéssel elutasították. Így az Augusto Pinochet tábornok diktatúrája alatt kidolgozott alkotmány maradt hatályban.
Boric elnök 31 százalékos támogatottsággal fejezi be hivatali idejét.
A leköszönő elnök szombaton azzal búcsúzott, hogy „felemelt fejjel és tiszta kézzel” távozik, és „továbbra is egy igazságosabb Chileért fog küzdeni”.
Írta: Nerea de Lucó
Forrás: Amerika21
